2025-ben első ízben ad otthont a BME a Dürer verseny első fordulójának. A versenyt több helyszínen mintegy 1400 diák részvételével bonyolítják. Ez alkalomból kérdezte Nagy Kartalt, a verseny egyik szervezőjét, Simon Ferenc.

Nagy Kartal 

 

Kérdés (Simon Ferenc):

Kartal, hogyan kapcsolódtál a Dürer versenyhez, és milyen szerepet töltesz be a szervezésben?
Válasz (Nagy Kartal): Még középiskolás diákként találkoztam a versennyel, 12-ben bejutottunk a döntőre, ami egy nagyon jó élmény volt, így egyetemre kerülve én is csatlakoztam a szervezői csapathoz. Az első 1-2 évben csak a matek szekción belül vállaltam feladatokat (feladat kitalálás, megoldás leírás, javítás), de azóta az évek során több más típusú szervezési feladatot is elvállaltam.

K: Idén először a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is helyszínt biztosít a Dürer verseny első fordulójának. Honnan jött az ötlet, hogy itt legyen idén a verseny egy része.
V: A versenyt többnyire egyetemista diákok szervezik, akiknek egy része – főképp a fizika és kémia szekcióból – a BME-re jár. Mivel az induló diákok száma ismét növekedett tavalyhoz képest, kellett keresni egy úgy helyszínt az eddigiek mellé. Egy ilyen beszélgetés során vetette fel az egyik szervező, hogy ő hallotta, hogy a BME szívesen szokott segíteni középiskolás versenyek megszervezésében. Ismerősökön keresztül vettük fel a kapcsolatot, és valóban nagyon szívélyes fogadtatást és sok segítséget kaptunk a verseny szervezésében.

K: Hogyan írnád le röviden, mi a Dürer verseny fő célja, és miben különbözik más matematika- vagy természettudományos versenyektől?
V: A Dürernek a célja mind szakmai, mind közösségi téren az, hogy egy élmény nyújtson a diákoknak (és a szervezőknek). Próbálunk olyan feladatsorokat összeállítani és olyan programokat szervezni, hogy a diákok minél jobban élvezzék a versenyen való részvételt.

K: Mit tartasz a verseny legnagyobb értékének — a versengést, a csapatmunkát, a kreatív gondolkodást vagy a közösségépítést?
V: A felsorolt dolgokat mind értéknek tartom a versenyben, de a legfontosabbnak a közösségépítés részt érzem mind a diákok, mind a szervezők körében.

K: Hogyan segíti a Dürer verseny a tehetséggondozást, és milyen hatása van a résztvevő diákokra hosszabb távon?
V: Évről évre egyre több diák vesz részt a versenyen, és a résztvevők sokszor nem csak a versenyt írják meg, hanem előtte is készülnek a versenyre régebbi feladatsorokkal. A hosszútávú hatásokról egyelőre még nem készítettünk statisztikákat, de valószínűnek tartjuk, hogy egy-egy ilyen pozitív élmény segíthet abban, hogy később egyetemen vagy munkában is ilyen irányba próbáljanak helytállni. 

K: Látsz-e olyan társadalmi vagy oktatási trendet, amelyben a Dürer verseny egyre fontosabb szerepet kap (pl. természettudományos érdeklődés erősítése, kritikai gondolkodás fejlesztése)?
V: A kritikai gondolkodás egyre gyakrabban és egyre több területen kerül elő a mai életben, és mi is próbáljuk ezt minél több feladat megoldásába beleszőni.

K: A Dürer verseny nemcsak matematika, hanem értékközösség is. Szerinted milyen szemléletet képvisel ez a rendezvény a mai oktatási környezetben?
V: A versenyen próbálunk minél több olyan feladatot feladni, ami nem abból jön ki, hogy ki hány képletet ismer, hanem abból, hogy mennyire tudja végiggondolni az egyes feladatok matematikai hátterét.
 

K: Hogyan tud a Dürer verseny hozzájárulni ahhoz, hogy a fiatalok ne csak tananyagot, hanem problémamegoldó gondolkodásmódot sajátítsanak el?
V: Magukkal a feladatokkal. Próbálunk minél több olyan feladatot feladni, ahol a hangsúly a megfelelő gondolkodásmódon van, hogy a diákok is inkább ilyen típusú feladatokra próbáljanak készülni.

K: Te magad a HUN-REN Rényi Kutatóközpontban dolgozol PhD-hallgatóként. Milyen területen kutatsz, és hogyan kapcsolódik ez a verseny szellemiségéhez?

V: Én extremális halmazrendszerekből készítem a doktorimat, ami szintén egy olyan téma, aminél sok múlik azon, hogy milyen gondolkodásmóddal tekintünk az egyes feladatokra.

K: Gondolod, hogy a Dürer versenyen megszerezhető élmények — például az önálló gondolkodás, logikus érvelés vagy kitartás — a kutatói munkában is kamatoztathatók?

V: Kell hozzá sok kitartás, mire eljut oda az ember, de igen, azt képzelem, hogy igen.

K: Ha egy fiatal diák most hall először a Dürer versenyről, mit üzennél neki? 

V: Jöjjenek és próbálják ki bátran 

 

A Dürer verseny résztvevői munka közben a BME H illetve F épületében