Minden eddiginél nagyobb, a publikációikra kapott hivatkozásokon alapuló mutatók szerinti rangsort tettek közzé a Stanford University, a SciTech Strategies és az Elsevier munkatársai.

A magyarországi felsőoktatási intézmények közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adja a legtöbb kutatót, akik a százezres listára felkerültek. A Magyar Tudomány legfrissebb számában közölt nemzetközi összeállítás szerint a 150 – hazai kutatóhellyel rendelkező – szakember közül 62 az MTA kutatója, 18 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 17-17 az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Semmelweis Egyetem munkatársa, 16 a Szegedi, 9 a Pécsi Tudományegyetemen, 7 a Debreceni, 1 a Miskolci, 1 a Pannon, 1 a Szent István Egyetemen és egy az Országos Onkológiai Intézetben dolgozik.

A helyezettek között előkelő helyen szerepel a TTK Atomfizika Tanszékének kutatója, Dr. Gali Ádám is.

A listán szereplő néhány ország és kutatóinak száma:

Magyarország: 150

Csehország: 153

Szlovákia: 22

Lengyelország: 244

Románia: 31

Ukrajna: 17

Oroszország: 241

Ausztria: 532

Szerbia: 9

Bulgária: 25

Svédország: 1659

Svájc: 1695

Dánia: 998

Norvégia: 441

Finnország: 620

Törökország: 163

Izrael: 1009

Új-Zéland: 387

A listán szereplő néhány neves külföldi egyetem:

Harvard University: 2011

Stanford University: 996

MIT: 518

ETH Zürich: 505

Universität Wien: 210

Az adatgyűjtéshez a Scopus adatbázist használták a készítők. A cikk szabadon letölthető mellékletei valójában három, némileg különböző ranglistát tartalmaznak. Az első az 1960 után publikált cikkekre huszonkét év alatt (1996. január 1. és 2017.december 31. között) kapott idézetek, illetve az ezekből származtatott mutatók figyelembevételével állít fel sorrendet. Az összesített rangsorhoz hat mutatót használtak: az összhivatkozást, a Hirsch-indexet, a társszerzőséggel módosított Schreiber-indexet, az egyszerzős, az egy-, illetve elsőszerzős és az egy-, illetve első vagy utolsó szerzős cikkekre kapott hivatkozások számát. A tanulmányban huszonkét tudományterületet, és ezeket tovább osztva 176 alterületet használtak a kutatók kategorizálására. Az egyes kategóriák jellemző eloszlásait önhivatkozásokkal és azok nélkül is megadják.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a hivatkozásokon alapuló értékelést torzíthatják az önhivatkozások, és az egymást nagy tömegben hivatkozó hálózatok (citation farms) is. Ugyancsak érdemesnek tartják a hivatkozások száma és a hivatkozó cikkek számának arányát vizsgálni. Túl magas arány hivatkozási hálózatok működésére utalhat.

A második rangsor annyiban különbözik az elsőtől, hogy ugyanazokra a cikkekre az egy év alatt (az 1997-es évben) kapott hivatkozásokat veszi csak figyelembe. A harmadikban pedig annyi az eltérés az elsőtől, hogy már a 2018-as hivatkozásokat is tartalmazza.

Az összeállítást készítők 6 880 389 kutatót találtak, aki legalább öt cikket publikált az adatbázis alapján. Táblázatokban megadják, hogy az egyes tudományterületeken milyen mutatók tartoznak a 25, 50 és 90, illetve a 95 és 99 százalékos teljesítményhez. A százezres rangsorban a kutatók a 2017-es munkahelyükkel szerepelnek, és a munkahely szerint sorolták az országokhoz őket.

Forrás:

Gimes Júlia/Magyar Tudomány 181 (2020) 2 Kitekintés

a hír megtalálható a www.bme.hu honlapon is.