A kvantumszámítógépeken programok pontos futtatáshoz elengedhetetlen a kvantumos hibajavítás. Ennek legelterjedtebb megközelítése az ún. felületi kód. Ez jól véd a kvantumbiteket érintő, korrelálatlan hibákkal szemben. A kutatási feladat: milyen módon lehet a felületi kód standard megvalósításait (dekódereit) továbbfejleszteni, hogy a hibák közötti korrelációk esetén is jó teljesítményt kapjunk?