A PKL termohidraulikai nagyberendezésen mért tervezésen túli üzemzavar modellezésének előkészítése

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Típus: 
Fizika BSc szakdolgozat téma - alkalmazott fizika
Félév: 
2024/25/2.
Témavezető: 
Név: 
Hegedűs Áron
Email cím: 
hegedus.aron@ek.hun-ren.hu
Intézet/Tanszék/Cégnév: 
HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, Nukleáris Biztonsági Laboratórium
Beosztás: 
Kutatómérnök
Konzulens: 
Név: 
Varju Tamás
Email cím: 
varjutamas@reak.bme.hu
Intézet/Tanszék: 
BME NTI
Beosztás: 
Tudományos segédmunkatárs
Hallgató: 
Név: 
Berde Márton
Képzés: 
Fizika BSc - alkalmazott fizika
Elvárások: 
Önálló munkavégzés
Angol nyelvtudás
Alapvető számítógépes ismeretek
Leírás: 

Az atomerőművek engedélyeztetésében a tervezési alap eseményeire végzett biztonsági elemzések mutatják be a vonatkozó konzervatív kritériumok teljesítését, amely garantálja, hogy az elképzelhető valószínűséggel bekövetkező események lakossági hatása megfelelően alacsony szinten tartható. Az ennél valószínűtlenebb, úgynevezett tervezésen túli üzemzavarok (vagy más terminológiával komplex üzemzavarok és súlyos balesetek, attól függően, hogy zónasérülés várható-e) vizsgálatának fontosságára a 2011. március 11.-én történt fukushimai baleset hívta fel a figyelmet. A termohidraulikai rendszerkódok validációja elsősorban a tervezési alap eseményeire történt meg, amely jelentős részben lefedi a komplex üzemzavarok körét is. Mindemellett a komplex üzemzavarok számításánál speciális, eddig nem előfordult problémák is előkerülnek, emiatt szükséges a kódok validációjának kiterjesztése.

A FRAMATOME erlangeni PKL berendezésén a baleset óta eltelt években számos tervezési alapon túli üzemzavar lefolyását vizsgálták. A berendezés eredetileg a német KONVOI típusú nyomott vizes erőműveket modellezte, időközben a reaktortartály felső keverőteréből készítettek egy EPR típust modellező változatot.

A PKL berendezés J teszt kampány során készített gőzfejlesztőcső-törés tranziens vizsgálatára az OECD NEA egy nemzetközi benchmark feladatot írt ki ISP-52 néven. A kísérletben a berendezésben található négy gőzfejlesztőből mind a négy sérül egy feltételezett földrengés hatására. Egy ilyen földrengés bekövetkezésének gyakorisága szinte elenyésző.

A hallgató a szakdolgozat elkészítése során megismerkedik a PKL berendezés felépítésével, rendszereinek működésével. Megismerkedik a RELAP5 (Reactor Loss of Coolant Analisys Program) termohidraulikai kóddal és elsajátítja hogyan lehet segítségével termohidraulikai számításokat végezni. Megismerkedik a PKL berendezés RELAP5 modelljével és megteszi azokat a módosításokat a modellben, melyek szükségesek a teszt kiindulási állapotának előállításához. A feladat végén előáll az a stabilizált állapot, ami a mérés kiindulási állapota.

A fenti folyamatot és a megszerzett tudást a hallgató szakdolgozatban dokumentálja.

 

Titkosítas: 
Hozzáférés korlátozott (titkosított)
Titkosítás oka: 
A dolgozat titkosítását az indokolja, hogy a mérés az OECD NEA ETHARINUS projekt keretén belül került elvégzésre. A projekt alapító okirata szerint a projekt Igazgató Tanácsa (Management Board) választhatja meg, hogy az adatok mely időpontig érhetőek el kizárólagosan a projekt résztvevői számára (NDP – Non-disclosure Period), természetesen ez alól kivételt kaptak az ISP-52 benchmark résztvevői. Ugyanakkor az NDP lejárta után is csak az OECD NEA-n keresztül lehet hozzáférést kérni a projekt eredményeihez. Az ETHARINUS projektben született eredmények publikálására vonatkozó szabályok tartalmazzák, hogy NDP alatt: - az eredményeket csak skálátlanított ábrákon lehet ábrázolni, - a publikáció (nyilvánosságra hozás) előtt engedélyt kell kérni a projekt Igazgató Tanácsától. Ez utóbbi engedélykérés nehezen megvalósítható, és aránytalanul munkaigényes feladat lenne egy magyar nyelvű szakdolgozat esetén. Az Igazgató Tanács az utolsó megbeszélésen 2027. 09. 30.-át választották meg az NDP végeként, így a dolgozat titkosítását addig látjuk indokoltnak.