Célkitűzés: 

A tantárgy előadásból és számítási gyakorlatként elvégzett önálló projektfeladatból áll. Az előadások célja, hogy a hallgatók megismerjék a radioaktív anyagok környezeti megjelenését és a környezeti közegekben történő migrációját, szétterülését meghatározó folyamatokat, melyek a közegekkel érintkező személyek sugárterhelését okozhatják. Az előadásban számos példán (modellszámításokon, kísérleti és tapasztalati eredményen) át mutatjuk be a migrációs folyamatok sajátosságait, összekapcsolva azokat a fizikai kémia és az anyagvizsgálatok ide vonatkozó törvényeivel. A gyakorlati órakeretet 3-4 alkalomra koncentráljuk, melyeket a félév második felében tartunk meg. Először egy összetett terjedésszámító program algoritmusát és használatát ismerik meg a hallgatók, majd önállóan oldanak meg 1 vagy 2, a szakirodalomból megismerhető terjedési problémát a program használatával. Az eredményeket prezentáción mutatják be.

Tudás kompetenciák:

• Átfogó ismeretekkel rendelkezik a radioaktív anyagok környezeti terjedésének sugárvédelmi következményeiről.
• Ismeri a radioaktív anyagok környezeti terjedését meghatározó fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat.
• Tisztában van a migrációs folyamatok kapcsolatával a sugárvédelmi szabályozás egyes mennyiségeihez, így a mentességi és felszabadítási szintekhez.
• Tájékozott a radioaktív anyagok környezeti terjedését jellemző mennyiségeket illetően.
• Felismeri a környezeti monitorozás szerepét a jelentős kibocsátás veszélyével járó létesítmények biztonságos üzemeltetését illetően.
• Alapvető ismeretekkel rendelkezik az összetett terjedésszámító programok szerkezetéről és működéséről.
• Tisztában van azzal hogy milyen esetekben előnyös dinamikus, illetve sztatikus modell alkalmazása a környezeti terjedés adott formájának leírására.
• Megkülönbözteti a környezeti terjedés azon folyamatait, melyek leírására elegendő az inaktív komponensek fizikai és kémiai sajátosságainak megállapítása azoktól, amelyeknél feltétlenül szükséges a radioaktív sajátosságok ismerete.
• Átfogó ismeretekkel rendelkezik a környezeti terjedés adott formájában résztvevő közeg (levegő, felszíni- illetve kötött víz) saját mozgásának és a radioaktív anyagok terjedésének összekapcsolódásáról.
• Alapvető ismeretekkel rendelkezik a terjedésszámítás eredményeinek bizonytalanságát okozó tényezőkről, valamint az érzékenységvizsgálati módszerek alkalmazhatóságáról.

• Kiválasztja a radioaktív anyagok környezeti terjedésének meghatározására alkalmas vizsgálatok célszerű módszereit.
• Meghatározza a radioaktív anyagok környezeti terjedését befolyásoló gyakorlati szempontokat.
• Kiszámítja a radioaktív anyagok környezeti terjedését jellemző adatokat a sugárterhelés minimálása érdekében.
• Javaslatot tesz a megfelelő környzeti  terjedéssszámító algoritmus, illetve program kiválasztására.
• Értelmezi a radioaktív anyagok környezeti terjedéséhez kapcsolódó biztonsági kritériumokat.
• Azonosítja az egyes terjedési folyamatok közötti analógiákat és lényegi különbségeket.
• Kiválasztja azokat az egyszerűen megvalósítható számítási eljárásokat, amelyekkel gyorsan ellenőrizhető egy összetett terjedési modellel kapott főbb eredmények realitása.
• Értékeli a sztatikus és a dinamikuis modellek alkalmazásának előnyeit és hátrányait.
• Értékeli a sztatikus és a dinamikuis modellek alkalmazásának előnyeit és hátrányait.
• Különbséget tesz az egyes terjedésszámító programokkal végrehajtható érzékenység-vizsgálatok között.
• Rangsorolja a felszabadítási szintek meghatározásában és újraértékelésében alkalmazható terjedésszámítási algoritmusokat és programokat.

• Munkáját, eredményeit és következtetéseit folyamatosan ellenőrzi.
• Folyamatos ismeretszerzéssel, a szakmai irodalom követésével bővíti a radiaoktív anyagok környezeti terjedésére vonatkozó tudását.
• Nyitott a számítógépes modellek és az ezeket megvalósító programok használatára.
• Törekszik a problémamegoldáshoz szükséges elméleti és gyakorlati eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára.
• Fejleszti a pontos és hibamentes feladatmegoldást, a mérnöki precizitást és szabatosságot szolgáló képességeit.

Önállósság és felelősség kompetenciák:

• Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgatótársaival.
• Elfogadja a megalapozott szakmai és egyéb kritikai észrevételeket.
• A számítási gyakorlatok során együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában.
• Ismeretei birtokában, elemzései alapján felelős, megalapozott döntést hoz.
• Felelősséget érez a biztonságos, környezetbarát technológiák alkalmazása, ezáltal a jelen és a jövő nemzedékei iránt.