A BME TTK Science Campus online térbe átkerült programján a fényre épülő alkalmazások rejtelmeit mutatta be a Fizikai Intézet kutatója.

„A fény és a különféle anyagok kölcsönhatása során számos érdekes jelenség játszódik le: a fluoreszencia, a kétfotonos abszorpció, az indukált emisszió, valamint a spontán parametrikus lekonverzió: mindezek hasznos eszközeink alapját képezik” – vázolta fel kutatásainak témáit Sarkadi Tamás, a BME TTK Fizikai Intézet Atomfizika Tanszékének egyetemi docense, aki a TTK Science Campus rendezvénysorozatának keretében tartott élő, online ismeretterjesztő előadást a középiskolás diákoknak és érdeklődőknek „Mire használható a kvantumoptika?” címmel. (A közvetítés felvétele megtekinthető a TTK YouTube-csatornáján.)

Telekommunikációs működési anomáliák jelzésére szolgáló fejlesztés nyerte el legutóbb a BME Pro Progressio Alapítványának Innovációs Díját.

„Évekig dolgoztunk azon, hogy a telekommunikációs hálózatokban megjelenő hibákat amilyen hamar csak lehet egy automatizmus ismerje fel, és ne kelljen a mérnököknek, operátoroknak a sok adat között elveszniük. A 2017-ben indult munkában Kovács Edith Alice, a BME Természettudományi Kar Matematika Intézet Differenciálegyenletek Tanszék vezetőjének ötlete volt, hogy az ún. kopulákat használjuk fel a feladathoz” – ismertette a Nokia Solutions and Networks  “Research Cooperation on Network State Transition Modelling and Prediction” című projektmegállapodás keretében megvalósult kutatás-fejlesztési, innovációs program célját Molontay Roland, a BME Természettudományi Karon működő Sztochasztika Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, a Human and Social Data Science Lab (HSDSLab) vezetője.

Az online térbe átkerült népszerű műegyetemi kísérletsorozat újabb izgalmas epizódjának részesei lehettek a természettudomány iránt érdeklődő fiatalok.

„A fizika területének egy érdekes és absztrakt, a fiatalok számára interaktív formában könnyebben befogadható része az elektromágneses indukció” – indokolta legutóbbi rendezvényének témaválasztását a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézetének „Kísérletek, amelyeket látni kell!” című programsorozatának 10. jubileumi eseménye alkalmából az előadó, Härtlein Károly mesteroktató.

A hamarosan induló verseny támogatja a diákokat a gyakorlásban és megmutatja azt is, hogy mi az elvárható tudásszint, ha valaki a Műegyetemet választja továbbtanuláskor. 

A megmérettetés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kara (TTK) által működtetett BME Alfa webes interaktív gyakorlófelületen érhető el. Csatlakozni a honlapon történő ingyenes regisztrációval lehetséges; az első fordulóra 2021. január 18-ig lehet feliratkozni.

Domokos Gábor, alkalmazott matematikus, a BME Építészmérnöki Kar (ÉPK) Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék egyetemi tanára, az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője mellett Török János elméleti fizikus, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszékének egyetemi docense, a kutatócsoport tagja, Kun Ferenc elméleti fizikus, akadémikus, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a kutatócsoport külső tagja,  valamint az amerikai Pennsylvania Egyetemen dolgozó  Douglas Jerolmack geofizikus professzor, a kutatócsoport külső tagja igazolták, hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek)  lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, azaz az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.

Egy nemzetközi kutatócsapatnak sikerült a valaha volt legkisebb méretűre összezsugorítania azt a szerkezetet, ami a mágneses mező legapróbb változását is képes detektálni.
Magyar kutató segített megépíteni a miniatűr eszközt, ami a szív és az agy vizsgálatánál segíthet. Létezik egy olyan eszköz, amivel a fizikusok még a leggyengébb mágneses mezőt is képesek kimutatni. Ez az úgynevezett szupravezető kvantuminterferencia-eszköz (Superconducting Quantum Interference Device, SQUID). Egy nemzetközi kutatócsoportnak – köztük a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberével, Makk Péterrel (BME TTK Fizika Tanszék)– most ezt az eszközt sikerült az eddigi legkisebb méretűre összezsugorítani.

A hajszálnál is vékonyabb az a műegyetemi fizikus és kollégái által kifejlesztett műszer, amely a mágneses tér legapróbb változásait is észleli.

„Számos elképzelést, forgatókönyvet kipróbáltak már a kvantuminformáció alapegységének (qubit) létrehozására, ám ezek megbízhatóságára nem lehet alapozni a jövő kvantumszámítógépeit. Most azon dolgozunk, hogy megalkossuk a kvantumszámítógépek információvesztésnek ellenálló robosztus quibitét. Ezen folyamat során sikerült a közelmúltban az eddig ismert legkisebb méretűre zsugorítani egy mágneses mező legapróbb változásait is észlelő szerkezetet” – foglalta össze a nemzetközi kutatókkal végzett tudományos feladatairól Makk Péter, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Fizika Tanszékének docense.

Az online térbe költözött program a nézőit lakásban is elvégezhető tudományos vizsgálódásokra buzdítja.

„Tudós eleink által kitaposott úton kell továbbmennünk nekünk is: a megfigyelést kövesse a kísérlet, majd az elméletgyártás, és végül ennek ellenőrzése” – foglalta össze a fizikai gondolkodás lényegét Härtlein Károly, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézetének közelmúltban Pro Urbe Újbuda-díjjal kitüntetett mesteroktatója, aki a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetben sem mondott le az igényes ismeretterjesztésről és a fiataloknak szóló izgalmas, kreatív bemutatóról.

A Műegyetem ehhez megszerezte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tanúsítványát, ami azt jelenti, hogy a szak összhangban van a nemzetközi ajánlásokkal és elvárásokkal.

„A nukleáris szakma hosszú távú fejlődése szempontjából elengedhetetlen olyan vezetők képzése, akik nemcsak a nukleáris tudományok, hanem a menedzsment- és vezetői ismeretek tekintetében is naprakész tudással rendelkeznek” – hangsúlyozta az újítás jelentőségéről Aszódi Attila, a BME Természettudományi Kar (TTK) Nukleáris Technikai Intézetének (NTI) egyetemi tanára abban az előadásban, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által szervezett internetes szeminárium (webinárium) keretében tartott 2020. október 15-én.

A klór-dioxid vírusölő képességéről a BME és a Semmelweis Egyetem munkatársai közösen jelentettek meg egy tanulmányt, amely nagy nemzetközi érdeklődést keltett.

„Öt évvel ezelőtt ítélték nekünk a Svéd Kereskedelmi Testület „Gran Prize” Interdiszciplináris Innovatív Díját a Solumium nevű, nagy tisztaságú ClO2-ot tartalmazó antimikrobiális oldat megalkotásáért, amely minden mikrobát (vagyis baktériumot, gombát és vírust) egyaránt képes elpusztítani. A fejlesztésünk akkori elismerésében nagy szerepet játszott, hogy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokra is hat, ellene a kórokozók nem képesek rezisztenciát kifejleszteni. A közelmúltban kialakult járványhelyzet azonban a szer vírusok elleni hatásának újragondolására ösztönzött bennünket” – árulta el a bme.hu kérdésére Noszticzius Zoltán, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Fizika Tanszékének professor emeritusa.

A jövő elektronikai eszközeit megalapozó új, alacsony dimenziós nanostruktúrák között kiemelt szerepe van a szén kétdimenziós változatának, a grafénnek.
A nagy tisztaságú grafén szerkezetek viselkedését vizsgálja az MTA Bolyai-ösztöndíjának támogatásával Makk Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense.
Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

"A testek természetes töredezése óhatatlanul is a kockaalakhoz közelít - mutatta ki a Műegyetem kutatói által vezetett magyar-amerikai kutatócsoport. Ezt már az ókori görögök is tudták - szokás mondani -, és most ez történetesen igaz is: már Platón is a kockát képzelte el a föld építőelemeként, hiszen ez az egyetlen szabályos test, amely hézagmentesen pakolható egymásra."

Az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője Domokos Gábor akadémikus, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék egyetemi tanára, szerzőtársai voltak Kun Ferenc a Debreceni Egyetemről, Török János a BME TTK Fizikai Intézetéből, illetve Douglas Jerolmack a Pennsylvaniai Egyetemről.

Porszívóból ágyút épített, műanyag palackkal deszkát tört és árammal szöget olvasztott a nagyközönség előtt online bemutatott fizikai kísérleteiben a TTK szakembere.

Több mint 1900-an tekintették meg Härtlein Károlynak, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet mesteroktatójánk legújabb előadását, amelyet a Műegyetem F29-es terméből az új koronavírus-járvány miatt rendhagyó módon – részben – élő internetes bejelentkezés alkalmával tartott meg „Brutális fizika, avagy a tanterem mindent elbír” címmel a Science Campus programsorozat zárórendezvényeként. Ezúttal a mechanika, az elektromosságtan és a hőtan fogalmainak gyakorlatban történő megismertetése került a fókuszba.

Kvantumeffektuson alapuló áramkörök viselkedéséről és szupravezető nanoszerkezetekben létrejövő lehetséges adattárolási állapotokról a Nature folyóiratban publikáltak a TTK fizikusai.

„A kvantumszámításban és az erre épülő információtárolásban nyithatnak új utat a mostani alapkutatás eredményeiből levont következtetések, amelyek több nemzetközi kutatócsoport együttműködésével, ám a BME fizikusainak szakmai vezetése mellett jöttek létre” – értékeltek a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizika Tanszékén működő MTA-BME Lendület Nanoelektronika Kutatócsoport nevében Csonka Szabolcs és Makk Péter egyetemi docensek. A műegyetemi szakemberek a Bázeli Egyetem nanoelektronika csoportjával, a Koppenhágai Egyetem Neils Bohr Intézettel és a BME TTK-n működő MTA-BME Lendület Egzotikus Fázisok Kutatócsoporttal együttműködve a rangos Nature Communications című lapban publikálták elméletüket.

Az új információk elraktározásának mikéntjéről és felidézésük hatékonyságának módjairól is részletesen beszélt a Science Campus előadássorozat keretében a TTK professzora.

„A legújabb kutatások szerint az emlékek, a tudás az előhívás révén jönnek létre: a teszt nem ellenőrzési forma, hanem maga a tanulás: a hosszú távon megmaradó tudást pedig a tesztek segítségével érjük el” – hangsúlyozta online videójában Racsmány Mihály, a BME Természettudományi Kar (TTK) Kognitív Tudományi Tanszék egyetemi tanára, az Emlékezeti és Tanulási Zavarok Kutatócsoport vezetője.

Hat hazai egyetemen, köztük a BME-n zajlik a Paks II. Akadémia, amelynek keretében atomerőművi üzemeltetési szakembereket képeznek.

„A széles körű oktatási hagyományok miatt a BME lett a kiindulópontja a programnak, emellett a Paks II. Zrt. számára lényeges, hogy a nukleáris területen a többi felsőoktatási intézmény meglévő értékes oktatási és szakmai tapasztalatát is beépítsék” – hangsúlyozta Czifrus Szabolcs egyetemi docens, a BME Nukleáris Technikai Intézet (NTI) igazgatója az őszi tanévben kezdődött, igen sikeres atomerőművi üzemeltetési szakmérnök képzés műegyetemi koordinátora.

Az MTA Elnöksége által – a jeles akadémikus kezdeményezésére és szülei emlékére –alapított kitüntetés fontos célja a tudományos munkára való ösztönzés.
„Nagy örömmel fogadtam a hírt, meg is lepett. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy nekem ítéltek egy ilyen rendkívül nagy múltú és nívós díjat” – vallotta a bme.hu-nak a kitüntetett Bárány Balázs, a BME Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézet Sztochasztika Tanszékének docense, aki geometriai mértékelmélettel, azaz fraktálgeometriával foglalkozik.

Aszódi Attila, a BME Természettudományi Kar (TTK) Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára, a Science Campus előadássorozat keretében beszélt – a járványügyi veszélyhelyzet miatt rendhagyó módon, élő, internetes közvetítésben az ipari katasztrófák környezeti hatásairól.

Molontay Roland a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Matematika- és Számítástudományi Doktori Iskolájának elsőéves doktorandusza volt 2015 decemberében, amikor a témavezetője átküldött neki egy neves szaklapban megjelent cikket, mert a címe alapján érdekesnek találta. Miután megnyitotta, és gyorsan átfutotta, hamar ismerős mondatokkal találkozott, és végig sem kellett olvasnia, hogy egyértelművé váljon: a tanulmány kínai szerzői az ő 2013-ban írt alapszakos (BSc) szakdolgozatát plagizálták.

„Úgy terveztük, hogy három kategóriában, a hat online fordulóban legjobb eredményt elért tanulók számára április 18-án tartjuk a döntőt, személyes részvétellel az egyik számítógépes termünkben. Ez utóbbi tervünknek a megvalósítását az új koronavírus-járvány megakadályozta, így végül a finálé is elektronikusan zajlott le” – ismertette a bme.hu-nak Lángné Lázi Márta, a BME Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézet egyetemi docense, a megmérettetés főszervezője.

A matematikáról közérthetően, érdekesen, gyereknek és szülőknek egyaránt: ez a rendezvényünk lényege” – hangsúlyozta a 2020. február 29-én tartott Medve Matek Élménynapról Lángné Lázi Márta, a BME Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézet Analízis Tanszékének egyetemi docense, az esemény intézményi főszervezője. Hozzátette, a TTK régóta együttműködik a Matematika Összeköt Egyesülettel, ezúttal a helyszínt és önkéntes segítőket biztosított a programokhoz.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kara Science Camp néven 2016. óta szervez ingyenes természettudományos tábort középiskolás diákoknak. Felismertük ugyanis azt, hogy a természettudományos képzésben részt vett hallgatóink (fizikusok, matematikusok) igen sikeresek a műszaki és pénzügyi cégek (bankok, biztosító társaságok) munkatársaiként amellett, hogy igen sokan tudományos pályán is aktívak. Hisszük, hogy a műszaki és pénzügyi területen aktív cégek joggal tartanak igényt olyan szakember-utánpótlásra, akik nem specializálódtak egy-egy műszaki területre, hanem a természettudományos képzésükből adódóan széles látókörrel, komplex problémamegoldó képességgel és nagyfokú flexibilitással  rendelkeznek.

„Nyitott ajtókkal vártuk a fizika iránt érdeklődő középiskolásokat, szüleiket, tanárokat, egyetemi hallgatókat és mindenkit, akit foglalkoztat a természettudományok világa” – fogalmazott Härtlein Károly, a BME Természettudományi Kar (TTK) mesteroktatója, aki újabb nagyszabású előadáson kápráztatta el a Műegyetemen megjelent kíváncsi közösséget. A 2020. január 28-i rendezvény a BME Fizikai Intézete fizikus Tehetséggondozó programjának zárórendezvénye volt.

A BME Fizikai Intézetében tartotta a 10., különleges fizikaóráját Härtlein Károly. A mesteroktatóval és diákokkal beszélgettünk a kísérlet alapú oktatás fontosságáról.

„Pedagógusként mindig örömmel tapasztalom, hogy a diákságban mennyire könnyen fel lehet kelteni a kíváncsiságot a természettudományok iránt. .. Hálás feladat a miénk: a műegyetemi rendezvényen évről évre a tudományos világ szépségeit tárjuk fel az ifjúság előtt” – foglalta össze a legutóbbi BME Mikulás fizika rendezvényről Härtlein Károly, a Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézetének mesteroktatója, a több mint egy évtizede sikerrel zajló esemény állandó házigazdája. Előadótársa az idei évben Balogh Nóra fizika szakos MSc-hallgató volt.

A kvantumszámítógép eredetéről és kifejlesztésének legújabb eredményeiről szólt a középiskolásoknak ajánlott Science Campus előadássorozat legutóbbi programja.

E dinamikusan, szinte napról napra változó és új technikai vívmányokkal rendelkező terület történetének és legfrissebb találmányainak részleteit osztottuk meg a műszaki és természettudományi témák iránt érdeklődő, még pályaválasztás előtt álló fiatal generáció tagjaival, remélve, hogy kedvet kapnak a Műegyetemen való továbbtanuláshoz” – foglalta össze a Science Campus előadássorozat legutóbbi programjának célját Asbóth János, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszékének egyetemi docense.

Matolcsi Máté a BME egyetemi tanára és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Fiatalon egyformán fontos volt számára a sport és a matematika. Beszél arról, miért fontos az életben a matematika, és mire is lehet használni a Fourier-analízist.

A magyar tudomány kategóriájának Prima díjasaként várja a decemberi eredményhirdetést Szász Domokos matematikus, nemzetközileg elismert kutató.

„Egy újszerű és eddig még nem vizsgált szakterületre leltem az elmúlt évben, amelyen egykori posztgraduális ösztöndíjasként megismert kutatótársakkal dolgozhattam együtt. A közösen megalkotott elméletünkre nemzetközi színtéren is felfigyeltek: egy kínai kutatócsoport érdeklődik eredményeink kísérleti megvalósítása iránt ” – árulta el legújabb tudományos következtetéseiről Dóra Balázs, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézete Elméleti Fizika Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-BME Topológia és Korreláció Lendület Kutatócsoport vezetője.

Negyedik alkalommal táboroztak a természettudományok iránt érdeklődő középiskolások a Műegyetemen. Az ingyenes, bentlakásos, teljes ellátást biztosító rendezvény egy hétig tartott.
„Nálunk elsődleges, hogy nagyon erős alapképzést adjunk a hallgatóknak: legyen az természettudományos, gazdaságtudományi, de elsősorban mérnöki terület; a matematika, a fizika, és a kémia oktatása magas szintű. Aki ezt megkapja, az nemcsak itthon, hanem a világ bármelyik részén megállja a helyét” – hangsúlyozta köszöntésében Nagy Balázs Vince nemzetközi rektorhelyettes a BME TTK Science Camp záróünnepségén.