Reaktoranyagok és dozimetriájuk
Sugárzás és anyag kölcsönhatása, a kölcsönhatásból eredő fizikai és kémiai tulajdonság-változások fémekben, vegyületekben, amorf anyagokban, félvezetőkben. A kölcsönhatásokból eredő besugárzási dózisok számítása, mérése. Sugárkárosodási jellemzők meghatározása.
Reaktorokban alkalmazott anyagok. Üzemanyagok (urániumvegyületek, plutóniumvegyületek) tulajdonságai; üzemanyag gyártás és újrafeldolgozás. Energetikai és kutatóreaktorokban alkalmazott burkolatanyagok (cirkónium és acél) tulajdonságai; gyártási, ellenőrzési kérdések. A burkolatanyagok hűtőközeggel kapcsolatos problémái. Hűtőközegek (víz, gázalakú hűtőközegek) nukleáris alkalmazás szempontjából legfontosabb jellemzői; korróziós problémák. A primer vízkör kialakításának elvi alapjai; szabályozóanyagok (bór és vegyületei, egyéb szabályozóanyagok, szilárd és folyékony halmazállapotú szabályzóanyagok) alkalmazásának feltételei; kiégő mérgek. Szerkezeti anyagok (szénacélok és rozsdamentes acélok).
Az időszakos roncsolásmentes vizsgálatok és fejlődési irányaik.
A reaktorszerkezeti anyagok (reaktortartály, hegesztési varratok, stb.) sugárkárosodása. A reaktortartály felügyelete és élettartam-gazdálkodása. A reaktortartály üzem közbeni állapotellenőrzése. Az elridegedett reaktortartály hőkezelési lehetőségei. A reaktortartály élettartama.
Célkitűzések:
A féléves munka során a hallgatók ismereteket szereznek a jelen tantárgy szakmai területén.
A hallgatók a kontaktórákon és az otthoni egyéni felkészülés során elsajátított ismeretek feldolgozásával mélyítik el szaktudásukat, és fejlesztik képességeiket.
A tantárgy sikeres teljesítésével elsajátítható kompetenciák:
T: TUDÁS
1. Ismeri az atomenergetikai szakterületen használatos alapvető mé-rési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
2. Áttekintő ismeretekkel rendelkezik az atomerőműben alkalmazott berendezések fizikai folyamatai, működése és ezek összefüggései területén.
4. Ismeri az atomerőművekhez kötődő hőerőgépek és összetett energiaátalakító rendszerek működési elveit, lényeges szerkezeti egységeit, működésük normál üzemi és üzemzavari környezeti hatásait.
5. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a reaktortechnikai és –fizikai folyamatok, és ezek egymásra hatása területén.
K: KÉPESSÉG
1. Képes a nukleáris létesítmények legfontosabb terminológiáit, elméleteit, eljárásrendjét alkalmazni az azokkal összefüggő feladatok végrehajtásakor.
2. Képes önálló tanulás és ismeretszerzés megtervezésére, megszervezésére és elvégzésére.
3. Szakterületén képes kidolgozni mérnöki és menedzsment problémák megoldásait, figyelembe véve az atomreaktorban lejátszódó folyamatok működési és nukleáris biztonságra gyakorolt hatását.
4. Képes a nukleáris létesítményhez kapcsolódó szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és megoldására.
5. Alkalmazza az atomerőművi rendszerek és technológiák számítási, méretezési és modellezési elveit és módszereit.
6. Képes értelmezni és jellemezni az atomerőművi rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszer-elemek kialakítását és kapcsolatát.
A: ATTITŰD
1. Alkalmazza az energia-, egészség- és környezettudatos tervezési és üzemeltetési elveket és módszereket.
2. Elkötelezett a nukleáris biztonság iránt.
3. Elkötelezett a biztonsági kultúra iránt.
4. Törekszik arra, hogy önképzése az atomenergetikai szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
5. Feladatainak megoldását, vezetési döntéseit az irányító és irányított munkatársak véleményének megismerésével végzi, illetve hozza meg.
6. Munkája során a vonatkozó nukleáris biztonsági, egészségvédelmi, környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési követelmény-rendszereket betartja és betartatja.
7. Nyitottan áll a szakmai fejlődést szolgáló továbbképzésekhez.
Ö: ÖNÁLÓSSÁG ÉS FELELŐSSÉG
1. Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi szakmai kérdések végiggondolását és a releváns források, vonatkozó utasítások alapján történő kidolgozását.
2. Képes mások munkáját, akár kisebb, akár nagyobb csoportban, szervezetben a szakma szabályainak megfelelően vezetni.
3. Figyelemmel kíséri a szakterületével kapcsolatos jogszabályi és adminisztrációs változásokat.
4. A szervezetben elfoglalt helyének megfelelően, a számára magasabb szintről érkező instrukcióknak megfelelően – ugyanakkor a maga és mások munkájára is kritikusan tekintve – irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a felelősségi körébe tartozó rendszerek működését.
5. Vállalja a felelősséget az irányítása alatt zajló folyamatokért.
6. Működési területén önállóan hoz szakmailag megalapozott döntéseket, melyeket felelősségteljesen képvisel.
7. Munkáját minden körülmények között a jogszabályokban és a munkahelyi szabályokban rögzített módon, a nukleáris biztonsági elveknek megfelelően, magas biztonsági kultúra mellett végzi, figyelemmel az emberek és a technikai rendszerek teljesítőképességére.