A központi idegrendszeri betegségek vizsgálatában az elektrofiziológiai módszerek mellett az utóbbi bő évtizedben teret nyertek a mágneses rezonancián (MR) alapuló funkcionális képalkotó eljárások [1,2,3], melyek a neuroradiológia és a kognitív idegtudomány határterületét képezik. A vér-oxigenáció szintjének (blood-oxygen level dependent, BOLD) mérésén alapuló feladatfüggő funkcionális MR (fMRI) eljárással a neurális aktivitások lokalizációja vizsgálható, míg a BOLD-jel nyugalmi fluktuációjából az egymással funkcionális összeköttetésben álló agyterületek együttműködésére következtethetünk (resting state fMRI, rs-fMRI).

Az rs-fMRI-ből ez alapján számítható ún. funkcionális [4] kapcsolati modellek új lehetőséget jelenthetnek mind a diagnosztikában/prognosztikában (pl. csecsemőkori hypoxiás károsodás esetén [5]), mind a kórélettani mechanizmusok tisztázásában (pl. epilepsziás alhálózatok azonosításával), mind a reorganizációs folyamatok leírásában (epilepsziák, tumorok, stroke utáni állapot, stb. esetén), és a terápia hatékonyságának követésében.

A hallgató feladatai:

• A resting state fMRI adatfeldolgozásban a nemzetközi irodalomban elterjedt módszerek, az alkalmazható eljárások és feldolgozó szoftverek megismerése.
• Ezek alkalmazhatóságának vizsgálata a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika Neuroradiológia Tanszékén gyűjtött rs-fMRI adatok kiértékelésére.
• Részvétel a Tanszéken folyó kutatómunkában, az epilepsziás betegek rs-fMRI adatainak értékelésével.

Referenciák:

[1] Kozák et al., Ideggyógy Sz 62(3-4):130-135

[2] Haller & Bartsch, Eur Radiol 19(11):2689-2706

[3] Kozák et al., Ideggyógy Sz 64(9-10):294-299

[4] Keller et al., PNAS 108(41):17234.

[5] Kolossváry et al, DOI: 10.1594/ecr2012/C-2097