A nem-hermitikus fizika rendkívüli népszerűségnek örvend napjainkban. Egy nem-hermitikus Hamilton-operátor sajátértékei lehetnek képzetesek is, az időfejlődés pedig nem lesz unitér, vagyis a hullámfüggvény normája nem marad meg. Ilyen rendszerek kísérleti megfigyelése is lehetséges, akár úgy, hogy csak emuláljuk a Schrödinger-egyenletet egy klasszikus fizikai rendszerben, akár úgy, hogy egy megfelelően előkészített nyílt kvantumrendszert tekintünk.

A diplomamunka célja ezen jelenségek leírásának megismerése néhány szabadsági fokkal rendelkező (pl. harmonikus oszcillátor vagy néhány spin) rendszerekben, illetve összevetése a hermitikus esetben tapasztaltakkal.